Általános jótállási feltételek
Tájékoztató a jótállási jogokról
A jótállási jogairól a fogyasztó az alábbi jogszabályokból tájékozódhat:
Fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti (https://bekeltetes.hu/index.php).
A fogyasztó
A 151-es rendelet 1.§ (2) bekezdése alapján a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa (a tulajdonjog átruházása esetén az új tulajdonos) érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
A PTK 8:1. §. alapján fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A jótállás időtartama
A PTK 6:173.§ (1) bekezdése szerint a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jótállás időtartama a 151-es rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
c) 250 000 forint eladási ár felett három év.
Fentiektől eltérően a gyártó többletkötelezettséget vállalhat a jótállási időtartam vonatkozásában.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve a következő esetben: a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A jótállási határidő kezdete, ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi el az átadást követő hat hónapon belül, az üzembe helyezés napja, minden más esetben a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának napja. (151-es rendelet 2.§ (2) – (3) bekezdései).
Speciális jótállási feltételek
A 151-es rendelet 1.§ (3) bekezdése értelmében a kötelező jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a Rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
Egyes beüzemeléshez kötött termékek (pl. gázüzemű készülékek, fluortartalmú hűtőközegekkel működő készülékek, speciális elektromos bekötést igénylő készülékek) esetében a megfelelő üzembe helyezést csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szerelő, javítószolgálat végezheti.
A hiba fogalma
A PTK 6:157.§ (1) bekezdése alapján a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.
Nem minősül a jótállás körébe eső hibának:
a) a fogyasztási cikkel kapcsolatos olyan probléma, melynek megoldására a fogyasztó képes és köteles (a fogyasztót a fogyasztási cikkel kapcsolatos probléma megoldására képesnek és kötelesnek kell tekinteni minden, a fogyasztási cikk használati útmutatójában leírt tevékenység elvégzése vonatkozásában);
b) az a meghibásodás, mely abból származik, hogy a fogyasztó a fogyasztási cikk használati útmutatójában meghatározott karbantartási kötelezettségének nem tett eleget;
c) a készülék csatlakozási/bekötési/beépítési környezetének hibája miatt a készülék által jelzett vagy a készülékben keletkező hiba; továbbá
d) a készülék olyan hibája, mely az üzemeléstől független külső behatás vagy nem rendeltetésszerű használat eredménye.
Jótállási jogok
Ha a gyártó a gyártói jótállási jegyen megjelölte, a fogyasztó az ott megjelölt javítószolgálat(ok)nál (szerviznél) közvetlenül is érvényesítheti kijavítási igényét.
A kijavítás során a termékbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre (151-es rendelet 5.§ (2) bekezdés). A rögzített bekötésű, illetve a 10kg-nál nagyobb tömegű, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás gondoskodik.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik (19-es rendelet 5.§).
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint, ha a PTK 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a PTK 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A jótállási jegy
A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.
A jótállási jogairól a fogyasztó az alábbi jogszabályokból tájékozódhat:
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „PTK”);
- Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „151-es rendelet”); valamint
- A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014 (IV.29.) NGM rendelet (a továbbiakban: „19-es rendelet”)
Fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti (https://bekeltetes.hu/index.php).
A fogyasztó
A 151-es rendelet 1.§ (2) bekezdése alapján a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa (a tulajdonjog átruházása esetén az új tulajdonos) érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
A PTK 8:1. §. alapján fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A jótállás időtartama
A PTK 6:173.§ (1) bekezdése szerint a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jótállás időtartama a 151-es rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
c) 250 000 forint eladási ár felett három év.
Fentiektől eltérően a gyártó többletkötelezettséget vállalhat a jótállási időtartam vonatkozásában.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve a következő esetben: a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A jótállási határidő kezdete, ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi el az átadást követő hat hónapon belül, az üzembe helyezés napja, minden más esetben a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának napja. (151-es rendelet 2.§ (2) – (3) bekezdései).
Speciális jótállási feltételek
A 151-es rendelet 1.§ (3) bekezdése értelmében a kötelező jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a Rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
Egyes beüzemeléshez kötött termékek (pl. gázüzemű készülékek, fluortartalmú hűtőközegekkel működő készülékek, speciális elektromos bekötést igénylő készülékek) esetében a megfelelő üzembe helyezést csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szerelő, javítószolgálat végezheti.
A hiba fogalma
A PTK 6:157.§ (1) bekezdése alapján a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.
Nem minősül a jótállás körébe eső hibának:
a) a fogyasztási cikkel kapcsolatos olyan probléma, melynek megoldására a fogyasztó képes és köteles (a fogyasztót a fogyasztási cikkel kapcsolatos probléma megoldására képesnek és kötelesnek kell tekinteni minden, a fogyasztási cikk használati útmutatójában leírt tevékenység elvégzése vonatkozásában);
b) az a meghibásodás, mely abból származik, hogy a fogyasztó a fogyasztási cikk használati útmutatójában meghatározott karbantartási kötelezettségének nem tett eleget;
c) a készülék csatlakozási/bekötési/beépítési környezetének hibája miatt a készülék által jelzett vagy a készülékben keletkező hiba; továbbá
d) a készülék olyan hibája, mely az üzemeléstől független külső behatás vagy nem rendeltetésszerű használat eredménye.
Jótállási jogok
Ha a gyártó a gyártói jótállási jegyen megjelölte, a fogyasztó az ott megjelölt javítószolgálat(ok)nál (szerviznél) közvetlenül is érvényesítheti kijavítási igényét.
A kijavítás során a termékbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre (151-es rendelet 5.§ (2) bekezdés). A rögzített bekötésű, illetve a 10kg-nál nagyobb tömegű, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás gondoskodik.
A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik (19-es rendelet 5.§).
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint, ha a PTK 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a PTK 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A jótállási jegy
A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.
A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.